A számítástechnika jövőjének fenntarthatóbbnak kell lennie, még akkor is, ha a mesterséges intelligencia igénye táplálja az energiafelhasználást

A nemzeteknek ki kell használniuk a mesterséges intelligenciát a fenntarthatóság eléréséhez, de a technológia növekvő elterjedése növeli az energiafogyasztást.

A számítástechnika jövőjének fenntarthatóbbnak kell lennie a mesterséges intelligencia (AI) szerepével ennek elérésében, még akkor is, ha a technológia növekvő elterjedése az energiafogyasztást táplálja.

Az olyan digitális technológiák, mint a mesterséges intelligencia, segíthetnek azonosítani a kibocsátás csökkentésének módjait, például az elektromos hálózatok optimalizálását és a fenntartható ellátási láncok fejlesztését - mondta Heng Swee Keat, Szingapúr miniszterelnök-helyettese.

Az AI-modellek képesek elemezni az összetett környezeti adatokat, megtalálni a javítandó területeket, és hatékonyabb, adatvezérelt döntéshozatalt hajtanak végre - mondta Heng, az Alibaba-NTU Global E-Sustainability Corplab szingapúri bemutatóján.

Maga a digitalizáció ugyanakkor jelentősen megnövelheti szénlábnyomunkat - mondta, megjegyezve, hogy a technológiai ipar jelenleg a becslések szerint a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 1,5-4 százalékát teszi ki.

"A digitális forradalom és a zöld forradalom összefonódik" - tette hozzá. "Ahogyan a fenntarthatóság jövőjét a mesterséges intelligencia vezérli, a számítástechnika jövőjének is zöldebbnek kell lennie."

Mivel az energiafogyasztás a mesterséges intelligencia használatának növekedésével nő, mindenkinek jól kell használnia a mesterséges intelligenciát - mondta.

Ehhez különféle intézkedésekre van szükség annak biztosítására, hogy a mesterséges intelligencia optimálisan kerüljön alkalmazásra a fenntarthatóság elérése mellett, beleértve az irányelveket is, mondta Heng. Szingapúr zöld adatközpontjainak ütemtervét például az év elején vezették be, hogy optimalizálják zöld energiafelhasználását, hatékonyságát és számítási kapacitását. Felvázolja, hogy az adatközpontok üzemeltetőinek együtt kell működniük a vállalatokkal a hardverek és szoftverek energiahatékonyságának javítása érdekében, míg az energiaszolgáltatóknak növelniük kell a zöld energia felhasználását.

Hozzátette, hogy az Alibaba és a Nanyang Technological University (NTU) által létrehozott új vállalati laboratórium szerepet játszik Szingapúr kutatási, innovációs és vállalati képességeinek fellendítésében, különösen abban, hogy a kutatási betekintést kézzelfogható valós alkalmazásokká alakítja át. Az ilyen együttműködés erősíti a résképességeket és megkönnyíti az interdiszciplináris kutatást - mondta.

Ma Szingapúr több mint 20 vállalati labornak ad otthont az egyetemeken, mondta Heng, ilyen például az ExxonMobil-NTU-A*Star vállalati labor, amelynek erőfeszítései közé tartozik a hatékony szén-leválasztási és szén-dioxid-leválasztási technológiák fejlesztése.

Az Alibaba-NTU kutatási létesítményének középpontjában a fenntartható digitális alkalmazások, például a zöld mesterségesintelligencia-modellek építése áll, hogy új módszereket tárjanak fel az energiafelhasználás csökkentésére és a környezeti hatások minimalizálására. Ezek tovább támogathatják az intelligens digitális technológiákat és a nagyobb városi fenntarthatóságot - tette hozzá.

Ez egyre kritikusabb lehet, mivel a szervezetek valószínűleg nem fogják visszatartani a mesterséges intelligencia alkalmazását, még akkor sem, ha aggódnak a környezetre gyakorolt hatása miatt.

A WEKA AI adatplatform és az S&P Global Market Intelligence által kiadott tanulmány szerint a válaszadók 64%-a aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulási kezdeményezések hogyan befolyásolják energiafelhasználásukat és szénlábnyomukat. További 25% azt állítja, hogy nagyon aggasztja ez a hatás.

A 2024 második negyedévében készült felmérésben 1519 mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó döntéshozót kérdeztek meg vállalatok, kutatószervezetek és mesterséges intelligencia-technológiai szolgáltatók körében.

A válaszadók mintegy 42%-a szerint szervezeteik energiahatékony IT-hardverekbe fektettek be az elmúlt év során mesterségesintelligencia-projektjeik lehetséges környezeti hatásainak kezelése érdekében. Közülük 56%-uk szerint ennek nagy vagy nagyon nagy hatása volt - állapította meg a tanulmány.

Aggodalmai ellenére a válaszadók 33%-a rendelkezik olyan mesterséges intelligencia-projektekkel, amelyeket széles körben alkalmaznak, és jelentős értéket képviselnek, szemben a tavalyi 28%-kal. Az észak-amerikai válaszadók vezetik a csoportot, ahol 48%-uk rendelkezik széles körben alkalmazott mesterséges intelligenciával, ezt követi az ázsiai és csendes-óceáni térség 26%-kal és az EMEA 25%-kal.

Emellett 88%-uk aktívan vizsgálja a Gen AI-t, amely felülmúlja a többi AI alkalmazást. Például 61% előrejelző modelleket kutat, 51% pedig osztályozást, 30% szakértői rendszereket, 30% pedig robotikát vizsgál.

A válaszadók mintegy 24%-a úgy látja, hogy a Gen AI a szervezetükben alkalmazott integrált képesség. További 37%-uk rendelkezik Gen AI-val, de még nincs méretezve, míg 11%-uk még nem fektet be a Gen AI-ba.

A szervezeteknek átlagosan 10 mesterséges intelligencia-projektje van a kísérleti szakaszban, míg 16-ot korlátozottan telepítenek. Mindössze hat mesterségesintelligencia-kezdeményezést alkalmaznak nagy léptékben.

Arra a kérdésre, hogy mik a legnagyobb technológiai akadályok a telepítés előtt, 35% a tárolásra és az adatkezelésre mutatott rá, míg 26% a számítástechnikát, 23% pedig a biztonságot gátló tényezőnek tekinti.