Ha a ChatGPT mesterséges intelligencia által generált kódot állít elő az alkalmazásodhoz, kihez tartozik valójában?

A válasz bonyolult, ezért egy két cikkből álló elemzés I. részében jogi szakértőkkel konzultáltunk, hogy határozott válaszokat kapjunk.

Az egyik korábbi AI és kódolási cikkemben, ahol megvizsgáltam, hogy a ChatGPT hogyan tudja átírni és javítani a meglévő kódot, az egyik kommentelő, @pbug5612 érdekes kérdést tett fel:

Kié az eredményül kapott kód? Mi van, ha üzleti titkokat tartalmaz - megosztotta mindezt a Google-lal vagy az MS-szel stb.?

Ez egy jó kérdés, és nincs könnyű válasz. Az elmúlt két hét során ügyvédekhez és szakértőkhöz fordultam, hogy megpróbáljak végleges választ kapni.

Sok mindent kell itt kibontani, de jó kiindulópont ennek a beszélgetésnek az általános témája. Collen Clark ügyvéd, a Schmidt & Clark ügyvédi iroda kijelenti:

Végső soron, amíg nem születnek véglegesebb jogi precedensek, az AI által generált kód használatának jogi következményei összetettek és bizonytalanok maradnak.

Ez nem azt jelenti, hogy hiány van a véleményekből. Ebben a cikkben a ChatGPT használatának szerzői jogi vonatkozásait tárgyalom a kód megírásához. Egy kapcsolódó cikkben tárgyalom a mesterséges intelligencia által generált kóddal kapcsolatos felelősség kérdéseit.

Kié a kód?

Íme egy valószínű forgatókönyv. Egy alkalmazáson dolgozik. Az alkalmazás nagy része az Ön közvetlen munkája. Meghatározta a felhasználói felületet, kialakította az üzleti logikát, és megírta a kód nagy részét. A ChatGPT segítségével azonban írt néhány modult, és összekapcsolta a kapott kódot az alkalmazással.

Tovább a 2. részhez: Ha mesterséges intelligencia által generált kódot használ, mi a felelőssége?

Kié a ChatGPT által írt kód? Érvényteleníti-e a kód felvétele a teljes alkalmazásra vonatkozó tulajdonjogi követeléseit?

Richard Santalesa ügyvéd, a SmartEdgeLaw Group alapító tagja a Westportban, Conn.-ban, a technológiai tranzakciókra, az adatbiztonságra és a szellemi tulajdonjogokra összpontosít. Rámutat, hogy vannak szerződési jogi és szerzői jogi kérdések is - és ezeket eltérően kezelik.

Szerződéses szempontból a Santalesa azt állítja, hogy a legtöbb mesterséges intelligencia által generált kódot előállító vállalat „mint minden más IP-címéhez is, az általa biztosított anyagokat - beleértve a mesterséges intelligencia által generált kódot is - a tulajdonának tekinti”.

Az OpenAI (a ChatGPT mögött álló cég) nem tart igényt a létrehozott tartalom tulajdonjogára. A szolgáltatási feltételeik szerint "az OpenAI ezennel az Ön számára ruházza át az Outputra vonatkozó összes jogát, jogcímét és érdekeltségét."

Nyilvánvaló azonban, hogy ha olyan alkalmazást hoz létre, amely mesterséges intelligencia által írt kódot használ, akkor alaposan meg kell vizsgálnia, hogy kinek mi a tulajdona (vagy állítja, hogy birtokolja).

Az Egyesült Államokon kívüli kódtulajdonosokkal kapcsolatban a ZDNET Robert Piasentinhez fordult, aki a McMillan LLP, egy kanadai üzleti ügyvédi iroda technológiai csoportjának vancouveri partnere. Azt mondja, hogy a tulajdonjog, ahogyan az MI által generált művekre vonatkozik, még mindig "egy rendezetlen jogterület".

Ennek ellenére történt munka a probléma tisztázása érdekében. 2021-ben a kanadai ISED (Innovation, Science and Economic Development Canada) ügynökség három megközelítést javasolt a kérdésre:

1. A tulajdonjog azt a személyt illeti meg, aki a mű létrejöttét intézte.
2. A tulajdonjog és a szerzői jogok csak az emberek által készített művekre vonatkoznak, így az így létrejövő kód nem jogosult szerzői jogi védelemre.
3. A mesterséges intelligencia által generált művekhez új, „szerző nélküli” jogokat kell létrehozni.

Piasentin, akit Angliában és Walesben is behívtak a kamarába, azt mondja: "Akárcsak Kanadában, nincs olyan angol jogszabály, amely közvetlenül szabályozná az AI-rendszerek tervezését, fejlesztését és használatát. Az Egyesült Királyság azonban az elsők között van a piacon. a világot, hogy egyértelműen meghatározza, ki lehet egy számítógéppel készített mű szerzője."

"Az Egyesült Királyság szerzői jogi formatervezési és szabadalmi törvénye értelmében a számítógéppel készített alkotások tekintetében a mű szerzője az a személy, aki vállalta a mű létrehozásához szükséges intézkedéseket, és ő a szerzői jogok első tulajdonosa" - magyarázza.

Piasenten szerint lehet, hogy már van néhány brit ítélkezési gyakorlat, amely nem mesterséges intelligencián, hanem videojáték-pereken alapul. A Legfelsőbb Bíróság előtt zajló ügy (nagyjából az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához hasonló) megállapította, hogy a videojátékban készített képek a játékfejlesztő tulajdonát képezik, nem a játékosé - annak ellenére, hogy a játékos manipulálta a játékot, hogy egyedi játékelrendezést hozzon létre. eszközök a képernyőn.

Mivel a játékos nem "tette meg a szükséges intézkedéseket a képek elkészítéséhez", a bíróság a fejlesztő javára döntött.

A mesterséges intelligencia által generált kód tulajdonjoga hasonló lehet abban a tekintetben, hogy "az a személy, aki a mesterséges intelligencia által generált munkához szükséges intézkedéseket vállalta - vagyis a generatív AI fejlesztője - lehet a mű szerzője" - jegyzi meg Piasenten. . Ez nem feltétlenül zárja ki a felszólító írót mint szerzőt.

Nevezetesen, nem zárja ki azt a meg nem határozott (és valószínűleg ismeretlen) szerzőt sem, aki az AI által generált kód szerzőjeként szerezte a betanítási adatokat.

Alapvetően, amíg nincs több ítélkezési gyakorlat, a kérdés homályos.

Mi a helyzet a szerzői joggal?

Érintse meg a tulajdonjog és a szerzői jog közötti különbséget. A tulajdonjog egy gyakorlati hatalom, amely meghatározza, hogy ki irányítja a program forráskódját, és kinek van joga a kódbázis módosítására, terjesztésére és ellenőrzésére. A szerzői jog az eredeti művek alkotóit megillető szélesebb körű törvényes jog, amely elengedhetetlen annak ellenőrzéséhez, hogy ki használhatja vagy másolhatja le a művet.

Ha a pereskedésre úgy tekintünk, mint valami csatára, Santalesa úgy írja le a szerzői jogot, mint "egy nyíl a jogi tegezben". Az ötlet az, hogy a szerzői jogi követelések további követelést jelentenek, "minden más követelésen túl, mint például a szerződésszegés, a titoktartás megsértése, a szellemi tulajdonjogok visszaélése stb.".

Hozzáteszi, hogy az állítás erőssége a szándékos jogsértésen múlik, ami még az AI-alapú kód meghatározásakor is kihívást jelenthet.

Aztán ott van az a kérdés, hogy mi minősül szerzői műnek - más szóval, olyasmi, ami szerzői jogvédelem alatt áll. Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalának gyakorlatának összefoglalója, harmadik kiadás szerint, hogy „szerzői műnek” minősüljön, a művet emberi lénynek kell létrehoznia… Azok a művek, amelyek nem felelnek meg ennek a követelménynek, nem védettek szerzői joggal.

Ezenkívül a Compendium megjegyzi, hogy az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala "nem vesz nyilvántartásba a természet, állatok vagy növények által előállított műveket. Hasonlóképpen, a Hivatal nem jegyezhet be olyan művet, amelyet állítólag isteni vagy természetfeletti lények hoztak létre".

Bár a Szerzői Jogi Hivatal nem mondja meg konkrétan, hogy az AI által létrehozott munka szerzői jogvédelem alatt áll-e vagy sem, valószínű, hogy az a kódblokk, amelyet a ChatGPT-vel írt Önnek, nem szerzői jogvédelem alatt áll.

Piasenten szerint ez Kanadában is érvényes. Azok a rendelkezések, amelyek a „szerző életére” utalnak, és az a követelmény, hogy a szerzőnek egy adott országban kell laknia, élő emberre utalnak.

Piasenten megjegyzi, hogy aCCH Canada Ltd. kontra Felső-Kanadai Jogi Társaságügyben a Kanadai Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eredeti mű „készség és ítélőképesség gyakorlásából” származik, és nem lehet „pusztán mechanikus gyakorlat”. ."

Rendetlen a kódolóknak

Zárjuk be beszélgetésünk ezen részét Sean O'Brien, a Yale Law School kiberbiztonsági oktatója és a Yale Privacy Lab alapítója néhány gondolatával. Az analógiáktól és a spekulációktól a tényleges döntésekig vezet minket, O'Brien rámutat az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalának néhány, az AI-generációval kapcsolatos intézkedésére.

"Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala ebben az évben arra a következtetésre jutott, hogy az MI-szoftver által generált képeket tartalmazó grafikai regény, a Midjourney szerzői jogi védelem alatt álló alkotásnak minősül, mivel a mű egésze emberi szerzőtől származó jelentős hozzájárulást tartalmazott, például ember által írt szöveget és elrendezést." O'Brien azt mondja. "Azonban maguk az elszigetelt képek nem tartoznak a szerzői jog hatálya alá."

Ha ezt a döntést a szoftverre alkalmaznák, akkor a teljes alkalmazás szerzői jogvédelem alatt állna, de az AI által generált rutinokra nem vonatkozna szerzői jog. Ez többek között megköveteli, hogy a programozók felcímkézzék, milyen kódot generál az AI, hogy a többi mű szerzői jogát biztosíthassák.

Van néhány zavaros engedélyezési probléma is. O'Brian rámutat, hogy a ChatGPT "nem tudja megfelelően megadni a szerzői jogi információkat, különösen nem hajlandó ingyenes és nyílt forráskódú licenceket, például a GNU General Public License-t a kódon elhelyezni."

Ennek ellenére azt mondja: "Már bebizonyosodott, hogy a GPL kódját szó szerint meg tudja ismételni a ChatGPT, ami licencbitorlási rendetlenséget okoz. A Microsoft és a GitHub továbbra is integrálja az ilyen OpenAI-alapú rendszereket milliók által használt kódszerző platformokba, és ez a felismerhetetlenségig elsározza a vizeket."

Mit jelent ez az egész?

Még csak nem is érintettük a felelősségi és egyéb jogi kérdéseket, amelyekről érdemes a II. részben olvasni. Van azonban néhány egyértelmű következtetés.

Először is, ez egy kissé feltérképezetlen terület. Még az ügyvédek is azt mondják, hogy nincs elég precedens ahhoz, hogy biztosak lehessenek benne, mi az. Hangsúlyoznom kell, hogy a különféle ügyvédekkel folytatott megbeszéléseim során mindannyian erősen azt javasolták, hogy ügyvédet keressenek fel tanácsért ezekben az ügyekben, de egy lélegzetvétellel elismerték, hogy nincs elég ítélkezési gyakorlat ahhoz, hogy bárkinek több, mint durva fogalma legyen, hogyan. minden ki fog rázódni.

Másodszor, valószínű, hogy a mesterséges intelligencia által írt kód nem lehet jogi védelmet nyújtó módon tulajdonosa vagy szerzői joga.

Ez hatalmas férgek dobozát nyitja meg, mert ha a kódot nem dokumentálják szigorúan, nagyon nehéz lesz megvédeni, hogy mi vonatkozik a szerzői jogokra és mi nem.

Zárjuk le ezt a yale-i O'Brien néhány további gondolatával, aki úgy véli, hogy a ChatGPT és hasonló szoftverek a méltányos használat koncepciójára támaszkodnak. Azonban azt mondja:

Nem született meggyőző döntés a méltányos használat megerősítése körül, és egy 2022-es csoportos kereset "tiszta spekulációnak" nevezte, mivel még egyetlen bíróság sem vizsgálta, hogy a nyilvános adatokból származó mesterséges intelligencia oktatókészletek használata méltányos használatnak minősül-e.

Tiszta spekuláció. Ha azt fontolgatja, hogy Ön birtokolja-e a kódját, és jogosult-e a szerzői jogvédelemre, nem szeretné, hogy a jogi elemzés a „tiszta spekuláció” szavakkal végződjön. És mégis itt vagyunk.

Tovább a 2. részhez:Ha mesterséges intelligencia által generált kódot használ, mi a felelőssége?