Vannak a vállalatoknak etikai irányelvei az AI használatára? A felmérés szerint a szakemberek 56%-a bizonytalan

A Deloitte második kiadású Technology Trust Ethics jelentésében a felmérés válaszadói szerint az olyan kognitív technológiák, mint a generatív mesterséges intelligencia, rendelkeznek a legnagyobb potenciállal mind a társadalmi jó, mind a komoly etikai kockázat tekintetében.

Bár a mesterséges intelligencia az 1950-es évek óta létezik, az elmúlt évben óriási növekedést ért el. A technológiai óriások mesterséges intelligenciát alkalmaznak termékeikben és szolgáltatásaikban, míg az egyének életük megkönnyítésére használják.

A Deloitte az „Etika és bizalom állapota a technológiában” című jelentés második kiadásában vállalatokat és szakembereket vizsgált meg, a technológiai bizalom etikai gyakorlata alapján. A jelentés szerint a cégek 74%-a már elkezdte a generatív mesterséges intelligencia tesztelését, míg 65%-a elkezdte belsőleg használni. A mesterséges intelligencia új képességeinek növekvő tudatossága ahhoz a sürgető kérdéshez vezetett, hogy a szervezetek hogyan használhatják etikusan ezt a technológiát.

A Deloitte 26 különböző iparágban dolgozó szakembert kérdezett meg, hogy információkat gyűjtsön arról, hogy az iparág vezetői hogyan fontolgatják a feltörekvő technológiák, köztük a generatív mesterséges intelligencia etikus felhasználásával kapcsolatos aggodalmakat.

A vállalat ezt követően hipotéziseket tesztelt, és egy 64 kérdésből álló felmérést küldött több mint 1700 vállalkozásnak és műszaki szakembernek, hogy további betekintést nyerhessenek.

Beena Ammanath, a Deloitte Consulting LLP ügyvezető igazgatója és a Deloitte Technology Trust Ethics gyakorlatának vezetője által készített jelentés a következőképpen hivatkozik a feltörekvő technológiákra: kognitív technológiák (beleértve az általános és generatív mesterséges intelligenciát és a chatbotokat), digitális valóság, környezeti élmények, autonóm járművek , kvantumszámítástechnika, elosztott főkönyvi technológia és robotika.

A felmérés szerint a vállalatvezetőkből és a feltörekvő technológiák fejlesztőiből álló felmérés válaszadóinak 39%-a gondolta úgy, hogy a kognitív technológiákban rejlik a legtöbb társadalmi jó potenciál, szemben a digitális valóságban 12%-kal, a környezeti élményekben pedig 12%-kal.

A felmérésben résztvevők 57%-a ugyanakkor úgy vélte, hogy a kognitív technológiákban rejlik a legnagyobb lehetőség a komoly etikai kockázatra.

A leginkább aggasztó statisztika az, hogy a válaszadók több mint fele (56%) nyilatkozott úgy, hogy "vállalata nem rendelkezik a generatív mesterséges intelligencia használatához vezető etikai elvekkel, vagy nem biztos abban, hogy vannak-e etikai elvek".

A Deloitte 2022-es, az etikáról és a feltörekvő technológiákba vetett bizalomról szóló jelentéséhez képest az idei jelentés feltárja, hogy "a szervezetek új etikai problémákkal küszködnek, amelyeket ennek az ismételten új technológiának a széles körű alkalmazása okoz."

Ezek a problémák az azzal kapcsolatos aggodalmakhoz kötődnek, hogy a vállalkozások és szervezetek hogyan használják ezeket a technológiákat.

A mesterséges intelligencia számos előnye ellenére a válaszadók 22%-a aggódott az adatvédelem miatt, míg 14%-uk az átláthatóságra hivatkozott azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia hogyan képezi az adatokat az outputok előállításához.

Az adatmérgezés, valamint a szellemi tulajdon és a szerzői jogok aggodalomra adnak okot, és mindegyik a felmérés válaszadóinak 12%-át tette ki. Az adatmérgezés az adatképző készletek rossz szereplők általi "szennyezése", és pontatlan eredményekhez vezethet az MI által.

A Deloitte jelentése azt is részletezte, hogy a felmérés válaszadói szerint milyen típusú károk keletkezhetnek, ha az etikai megsértéseket nem veszik komolyan.

A válaszadók 38%-a a legnagyobb aggodalomra ad okot a jó hírnévvel kapcsolatos károk miatt, ezt követték az emberi károk, például a téves diagnózisok vagy az adatvédelem megsértése (27%), a szabályozási szankciók, például a szerzői jogok megsértése (17%), a pénzügyi károk (9%) és az alkalmazottak elégedetlenség (9%).

Ezek a károk nyilvánvalóak az adatvédelmi jogsértések, szerzői jogok megsértése és egyéb, a mesterséges intelligencia etikátlan használatához kapcsolódó egyéb kérdések miatt már indított perekben.

Hogyan biztosíthatják tehát a vállalatok, hogy biztonságosan használják az AI-t? A Deloitte egy többlépcsős megközelítést sorol fel a vállalatok segítésére:

• Felfedezés: A vállalatok kezdhetik azzal, hogy hagyják a terméktulajdonosokat, az üzleti vezetőket és az AI/ML-szakembereket műhelymunkákon keresztül felfedezni a generatív AI-t, hogy megtudják, hogyan teremthet értéket vállalkozásaik számára. Így a vállalatok felismerhetik a mesterséges intelligencia vállalkozásukba való beépítésének költségeit és előnyeit.
• Alapvető: A vállalatok mesterséges intelligencia-platformokat vásárolhatnak vagy építhetnek, hogy a generatív mesterséges intelligenciát bevezessék vállalkozásaikba. A felmérés válaszadói közül a megkérdezett vállalatok 30%-a választotta a meglévő képességek alkalmazását a fő AI-platformokkal. A válaszadók 8%-a hozott létre saját házon belüli AI-platformot, míg 5%-uk úgy döntött, hogy nem használ generatív AI-t.
• Irányítás: A mesterséges intelligencia használatára vonatkozó szabványok és protokollok létrehozása minimalizálhatja a mesterséges intelligencia potenciálisan káros hatásait, ezért a vállalatoknak meg kell határozniuk, hogy milyen típusú etikai elveket terveznek betartani.
• Képzések és oktatás: A vállalatok olyan képzéseket írhatnak elő, amelyek felvázolják az AI használatának etikai elveit. Ezen túlmenően az alkalmazottakat a különféle LLM-ek használatára oktató technikai képzések további útmutatást nyújthatnak a vállalatok számára az AI etikus használatához.
• Kísérletek: A mérnökök és a termékvezetők kísérleteket végezhetnek különféle felhasználási esetekben, hogy teszteljék a koncepciók és kísérleti programok bizonyítását, majd kiküszöböljék a túl kockázatos szempontokat.
• Megvalósítás: A vállalatoknak tervet kell készíteniük egy újonnan továbbfejlesztett termék piaci bevezetésére, és elszámoltathatóvá kell tenniük a termék bevezetését és tulajdonjogát. A vállalatnak rendelkeznie kell egy szakértői csapattal is, amely felkészült az esetlegesen felmerülő problémák kezelésére. Az átláthatóság szintén kulcsfontosságú ennél a lépésnél, mivel a vállalatoknak el kell magyarázniuk, hogyan kerülnek be a felhasználói adatok a modellbe, hogyan éri el a modell a kimenetet, és mekkora valószínűséggel hallucinál a modell.
• Audit: Az egyik interjúalany szerint a vállalatoknak módosítaniuk kell irányelveiket az AI használatának kockázataitól függően. Ez vállalatonként változhat, mivel nem minden szervezet alkalmaz MI-t ugyanarra a felhasználási esetre.

A generatív mesterséges intelligencia humán munkavállalókra gyakorolt hatásának vizsgálata során az olyan kérdések, mint az átláthatóság és az adatvédelem a munkahelyek elmozdítása felett helyezkedtek el. Mindazonáltal a jelentés azt is megemlítette, hogy "49% mondta azt, hogy a szervezetükben a mesterséges intelligencia miatt kiszorított dolgozók más szerepkörökbe költöztek, átképzettek és továbbképzettek." Továbbá a Deloitte szerint 11%-ot felmondtak, 13%-ot más szerepkörbe helyeztek anélkül, hogy átképzést vagy továbbképzést kaptak volna, 27%-uk pedig nem tapasztalt semmilyen munkahelyi elmozdulást a mesterséges intelligencia miatt.

"Minél hamarabb dolgoznak együtt a vállalatok a kockázatok azonosítása és az irányítás kialakítása érdekében, annál jobban tudnak segíteni az érdekelt felek értékének létrehozásában, márkáik emelésében, új piacok létrehozásában és egy igazságosabb világ felépítésében" - mondta Ammanath.